nagyon szerettem azt az embert. ő volt az én szőke hercegem. ő volt az ok, és az egyetlen ok, amiért fel akartam kelni reggelente, most már nincs velem, és már kedvem sincs felébredni reggelente!

*

elmész mellettem az utcán. odaköszönsz nekem, én visszaköszönök. de már nem jössz oda puszit adni, már nem ölelsz át, nem ugorhatok a nyakadba.. :\

*

te is szeretsz.. én is szeretlek.. mégis szenvedünk

*

más szíve nem kell.. én a tiédre vágyom!!!!

*

akármennyire is ragaszkodsz hozzá, lásd be végre, elveszítetted.. :\

*

sosem fogod megérteni, hogy miért fáj ennyire nekem, mert nem te vagy az, aki sír, nem te vagy az, akit magára hagytak, nem te vagy az, aki túlságosan szeretett, nem te vagy az, aki olyan emberhez ragaszkodik, aki már elhagyta.. :(

*

nem ma, nem holnap, talán nem egy év múlva, de valamikor, valahol, valahogyan újra együtt leszünk, és az a nap lesz az „örökké” kezdete.

*

igen, ilyen vagyok.. és ha sírni akarok, akkor sírni fogok. ilyenkor ne kérdezgesd mi a baj! mert jobb ha nem tudod..

Oldal: Idézetek XVIII.
LoveWordForever. LWF. : ) - © 2008 - 2024 - loveword.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat